A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyéb. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyéb. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 17., szombat

Koszta József

Koszta József: Mezőn
Koszta József: Muskátlis kislány
Koszta József (Brassó, 1861. márc. 27. – Bp., 1949. júl. 29.): festő, Kossuth-díjas (1948).
A Munkácsy-tradíciót folytató ún. alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője. 1882–83-ban a bécsi ak.-n, majd a következő években a bp.-i Mintarajztanodában Lotz Károly és Székely Bertalan növendéke volt. 1891-ben ösztöndíjjal Münchenbe ment. Itt kezdte festeni Mátyás és Beatrix c. képét, amelyet később a Benczúr-mesterisk.-ban is folytatott. 1897-ben Hazatérő aratók c. paraszti témájú életképével a Műbarátok ösztöndíját nyerte el. 1899–1902-ben Rómában, Párizsban és Nagybányán dolgozott. 1900-ban Párizsban kiállított művével Mention honorable-t nyert. 1906-ban Fraknói-ösztöndíjat kapott. 1907-ben festette Három királyok c. kompozícióját. Több ízben járt ösztöndíjjal külföldön. 1917-ben Wolfner-díjjal jutalmazták, 1935-ben állami festészeti kis aranyérmet kapott. Több gyűjteményes kiállítása közül 1917-ben (Ernst Múzeum) nagy sikert aratott. Ugyanott 1920-ban, 1922-ben és 1937-ben szerepelt nagyobb anyaggal. 1948-ban a Nemzeti Szalonban rendezte meg gyűjteményes kiállítását. Plebejus demokratikus szemléletű művészetét a paraszti témák, az alföldi táj drámai ábrázolása, az erős fény-árnyékokra épített fokozott színvilág, az expresszív realista formálás jellemezte. Sajátos formanyelve a húszas évektől kezdve alakult ki. Ekkor már nagyobbrészt Szentes melletti tanyáján élt és ott festette drámai tájait, a paraszti életet (Hazatérő aratók, Muskátlis kislány, Kukoricatörők, Tányértörölgető nő), szófukar, erőteljes önarcképeit. Ez időtől kezdve minden külföldön rendezett jelentősebb kiállításon szerepeltek munkái, és sajátos nemzeti karakterükkel nagy sikert arattak. 1937-ben a Szinyei Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Szentesen emlékét a nevét viselő múzeum őrzi. Legjelentősebb művei az MNG-ben vannak. –
Irod. Bényi László: K. J. (Bp., 1959); Aradi Nóra: K. J. (Bp., 1964). – Szi. Németh Emil: Tárlaton K. J. emlékének (vers, Új Írás, 1963. 8. sz.).
65 alkotás
Képzőművészet Magyarországon

2010. május 27., csütörtök

Tetszik

... szeretnék, valami hasonlókat - készíteni :)
és még itt is !!!

2007. augusztus 10., péntek

Ma - főztem

A bejegyzésem rövid lesz, - mivel már holnapot írok -
Egy fergeteges bulin vagyok túl ... csupán arra maradt erőm és időm, hogy a délutánról készült néhány szokatlan pillanatot közzé tegyem - bővebb komment nélkül:
(lehet, pár nap után kicsit megkozmetikázom, a szöveges részét biztos!)
Ma főztem - gondoltam meglepem kedves kis családomat, íme:
Itt még nyers állapotban ...
igen, igen, én teszek petrezselyem zöldet is a golyócskákba!!! az egyebek mellé:) Jól van na, a hagymakockák nagyobbacskákra sikeredtek ... és, előfordul az ... de a fűszerezés az utánozhatatlan !!! :)

... a párom kedvenc serpenyője !! ... amit féltve őriz, óv.

ez pedig az én kis kedvencem ...
... a görög salival, amit így, tocsogósan imádok ...
... majdnem kész állapotban a husik....
Egy kis köretnek való ... szerény mennyiségben.
Halomban a finomság ...
Ezután megkaptam a házi feladatomat :(( ... (guargumi E-komponens vagy mi)

... miközben ő csak hívogatott és hívogatott ...

Igen, hát ezért szeretem én Őt!!!! ... és nyuszi hagyta magát...

- kidőlt, jóllakott, és pihizik - a házi feladat pedig a retikülbe - majd ................ majd szán rá időt.

néhány szippantás a friss levegőből ...
búcsúpillantás, majd .... a Kowalsky meg a Vega - koncert .... .... húúúú és teljesen kivan (nyuszi) ...
De végre ÉLT is egy icipicit ... :)

2007. július 15., vasárnap

Mi a titka a jó erotikus fotók készítésének ...

Mi a titka a jó erotikus fotók készítésének anélkül hogy az ember átlépné a pornográfia határát. Egyszerű: Tisztelni és szeretni kell a nőket. (Didier Carré)